2016. december 31., szombat

NYERNI VAGY NEM NYERNI...

...az itt a kérdés. Főleg amikor a család fiatalabb tagjai kezdenek el beszállni a közös társasozásba. A nem nyerést valószínűleg először kudarcként éli meg minden gyerek. Aztán jellemtől, neveltetéstől, társaságtól függően ez ideális esetben megváltozik, és nagyobb részben a játék maga lesz az öröm és az élmények forrása, és csak hab a tortán a nyerés. Most mondhatnám a keleti filozófia tanítását, hogy az út a fontos nem a cél, de ebből egy gyerek még nem biztos, hogy megérti a lényeget. Inkább úgy fogalmaznék, hogy egy autóversenyben az, aki a 20-adik helyről indul és a végén 5-ödikként ér célba, folyamatosan küzdi magát előre, támad, előz, az valószínűleg jobb, élvezetesebb, izgalmasabb versenyt fut, több élménnyel gazdagodik, mint aki az élről indul, teljesít 50 tökéletes kört és elsőként ér célba. Talán nem a legjobb példa, de a lényeg benne van. A játék során kialakuló sikeres pillanatokat kell értékelni, az ügyes, okos, esetenként szerencsés akciókat, mert ezekből biztosan sokkal több van egy játszma során, mint a győzelem egyetlen eseménye. Persze nyerni jó, mindenki erre törekszik, de egy könyvnek vagy filmnek sem csak a végét akarjuk élvezni. Mármint gondolom én. Egy játékest után másnap nem arra emlékszem, hogy x játékból y alkalommal nyertem, hanem arra a pár kivételes lépésre vagy elképesztő véletlenre, ami a játékok során létrejött. Például amikor egyszer hárman Liar's Dice-oztunk, és úgy mondtam be 5 ötöst, hogy nálam 1 volt belőle, majd mikor a következő játékos nem hitte el, mert nála egy sem volt, kiderült hogy a harmadik játékosnál 4 ötös volt (öt kockából). Egy ilyen után ki a fenét érdekel, hogy ki nyer. Nekem azok a társasjátékok az igazán jó játékok, amik ilyen pillanatokat tudnak adni, és nem azok, amikben sokszor nyerek. Bár igazából ez utóbbi csoport nem is létezik, úgyhogy lehet, hogy ez az egész csak racionalizálás :)

2016. december 28., szerda

THE CASTLES OF BURGUNDY: THE CARD GAME

A játékcímhosszúsági verseny mai győztese a TCOBTCG lett, és bár a doboz csúnyasági versenyen is jó eséllyel indult, azt sajnos nem sikerült megszereznie, csak harmadik lett.


A játékot Stefan Feld tervezte, akitől eddig csak olyan játékokat láttam, amelyek nem érdekelnek, se a címük, se a témájuk alapján, de még csak a kinézetük se keltette fel az érdeklődésemet. Akkor miért esett a választásom erre a játékra? Mert viszonylag olcsó volt, mert nyelvfüggetlen kártyajáték 1-4 fő részére, és mert az eredetijével ellentétben ebben nem kell kockákat dobálni.


A játék 5 fordulóból áll, és minden fordulóban a játékosok a nekik kosztott 6 lapból kettőt kézben tartva egymás után hajtanak végre akciókat. A lapok több funkciót látnak el. A lap tetején levő dobókocka értéke határozza meg például, hogy a piactérről mely lapokat tudjuk megszerezni. A megszerzett lapokat ugyancsak az értéküknek megfelelő lappal lehet megépíteni és az uradalmunkba helyezni. Itt hármas készleteket próbálunk kialakítani, azonos színű lapokból. A megépített lapon szereplő egyedi jutalmat ekkor kapjuk meg, illetve a hármas készletekért járó pontokat is elkönyveljük majd a játék végén. Aki egy bizonyos színű csoportot elsőként hoz létre, az ugyancsak bónuszt kap, ahogy az is, aki elsőként gyűjt be minden színből egy hármas csoportot.


Minden fordulóban különböző extra bónuszok járnak a hármas csoportok létrehozásáért. Ha nem tudunk vagy nem akarunk a piacról vásárolni, a lapjainkat felhasználhatjuk egyéb módon is, például ezüstöt vagy munkásokat szerezhetünk. A munkásokkal a lapjaink értékét módosíthatjuk, három ezüst beváltásával pedig egy extra akcióhoz juthatunk, amikor is három húzott lapból az egyiket felhasználhatjuk akció végrehajtására vagy a projektjeink közé tehetjük. A megszerzett árukat a megfelelő akciókártyával győzelmi pontra válthatjuk, többféle állattal pedig több pont szerezhető. A munkásokat és ezüstöket hármassával szintén győzelmi pontra lehet váltani.


A TCOBTCG egy ízig-vérig euró játék, gazdálkodással, építéssel, gyűjtögetéssel versengünk a pontokért, hogy a végén a legtöbbet szerezve megnyerjük a játékot. A játékosok közötti interakció annyiban merül ki, hogy a piacról egymás elől halászhatjuk el a lapokat. Éppen ezért játszható passziánsz formában egy automata ellenfél ellen, amit természetesen háziszabállyal lehet és kell is érdekesebbé, élvezetesebbé tenni. Ez a módosítás megtalálható a játék BGG fórumában.

TCOBTCG

2016. december 19., hétfő

SCYTHE

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jakub Rozalski nevű lengyel festőművész, aki álmodott egy világot, egy alternatív 1900-as évekbeli európát, ahol az emberek különféle csudálatos állatok és óriás mechanikus gépek segítségével élnek, dolgoznak és harcolnak. Ezt a világot számos gyönyörű, különleges hangulatú festményen örökítette meg. Az óperenciás tengeren túl pedig éldegélt egy Jamey Stegmaier nevű amerikai játéktervező, akinek az egyik játékötletéhez hiányzott a téma, a helyszín, a szereplők. Történt aztán, hogy ezek ketten egymásra találtak, és létrehozták a Scythe (Kasza) nevű társasjátékot, ami olyan nagy szenzáció lett birodalomszerte, hogy csodájára jártak az emberek. 


Olyannyira tetszett a népnek a játék ötlete, hogy hamarjában össze is kalapoztak 1.8 millió petákot, amiből kisvártatva el is készült a portéka. Na, de ekkor még kevesen tudhatták, hogy lesz-e olyan jó a játék, mint azt ígérték, így aztán mindenki izgatottan készült, várta az alkalmat, hogy kipróbálja. És bizony úgy is lett. Az óriási doboz teletömve minden jóval. Hatalmas játéktábla, gyönyörű játékfigurák, a kártyákon a csodaszép festmények. A játékmenet szerteágazó, izgalmas és változatos. Aki a szerencsében bízik, az kerülje el messzire. Itt csak az okosaknak terem babér, illetve csillag. Meg kell találnunk az arany középutat a területfoglalás, termelés, fejlesztés és harc közepette, ugyanakkor nem árt a népszerűségünkre is figyelni a helyi lakosság körében. És mint ahogy az a mesékben lenni szokott, a leggazdagabb legény/leány végül elnyeri méltó jutalmát. Aki nem hiszi, járjon utána. Itt a vége, fuss el véle.

Scythe

2016. december 18., vasárnap

GIANTS

Ez a játék izgalmas keveréke több játékmechanizmusnak, mint a licitálás, a vedd és vidd, valamint a munkáslehelyezés. Továbbá a minőségi komponensek, a mutatós tábla és a különleges játékmenet teszik érdekessé.


A játékban a Húsvét-szigeteken található hatalmas kőszobrok, a Moai-ok felállításán fáradozunk, munkásainkkal próbáljuk a kőfejeket a tengerpartra szállítani. A szállításban a többi játékos munkásait is igénybe tudjuk venni, bár ezért az ellenfeleink kapnak győzelmi pontokat.


Egy forduló több elemre tagolódik. Először kisorsoljuk, hogy milyen méretű szobrokat tudunk megszerezni (kifaragni), majd licitálással döntjük el, hogy milyen sorrendben választhatunk belőlük. Ezután egyessével egymás után lehelyezzük a még rendelkezésre álló munkásainkat, ezzel próbálunk szállítási útvonalat kialakítani. Ha ezzel is megvagyunk, akkor a szobrok mozgatása következik, és ha elég ügyesek voltunk, fel is tudjuk állítani azokat a tengerparton. Ha mégsem jutunk el a végcélig, akkor lehetőségünk van megjelölni az adott szobrot, hogy azt nehogy valaki más juttassa  a célba a következő körben. Ugyanígy az egyes célmezőket is lefoglalhatjuk, de persze mindennek megvan az ára.


A kész szobrainkat később agyag kalapokkal díszíthetjük fel, amiért a végén ugyancsak pontokat kapunk. Háromféle munkásunk van. A sima dolgozó egységnyi erővel. A sámán/varázsló ugyancsak egységnyi erővel, de speciális képességgel, amit használva tudunk különféle dolgokhoz jutni, mint további munkások, jelölő maszkok, fák a szállításhoz, agyag fejdíszek, és vele tudjuk lefoglalni a szobrok helyét a tengerparton. A törzsfőnök háromszoros erővel bír. A szobrok ehhez hasonlóan háromféle méretben (1-2-3) készülhetnek, amelyek szállításához a megfelelő számú erőre van szükség.


Amikor valaki az összes talapzatára szobrot állított, a játéknak vége, de a legtöbb pontot elérő játékos nyer. Érdekesség még, hogy minden figura játékosonként különböző, nem csak egy színes meeple. A játék haladtával a tábla egyre gazdagodik látványban, a kiváló minőségű szobrocskák igazán hangulatos képet alakítanak ki az asztalon.

Giants

2016. december 7., szerda

SUSHI GO!

Egy pakli kártya, cuki grafika, egyszerű draftolós, készletgyűjtős játékmenet jellemzi ezt a játékot. Ráadásul kínából elég olcsón beszerezhető, igaz nem az eredeti fémdobozos változat, hanem papírdobozos, de igazán jó minőségű kártyákkal.


2-5 fővel játszható, ahol játékosszám függvényében osztunk lapokat mindenkinek, majd mindenki választ a kapott lapokból egy lapot, amit lefordítva maga elé helyez, a paklit pedig balra továbbadja. 


A lerakott lapokat egyszerre fedjük fel és magunk előtt gyűjtjük képpel felfelé. Különböző laptípusok szerint készleteket alakítunk ki, amelyekért a forduló és a játék végén pontokat kapunk. Három forduló után összesítjük a pontjainkat és a legtöbb pont nyer.


A lapokon értelemszerűen különböző szusi fajták láthatók, illetve van pár extra képességű lap, amivel a lapok értékét növelhetjük, vagy több lapot játszhatunk ki. A játékmenet pörgős, egy menet negyed-fél óra alatt lefut. Kellemes filler játék, minden életkorban játszható.

Sushi Go!

2016. november 5., szombat

SINGLE CARD GAME

Talán a legegyszerűbb(en elkészíthető) játék, amit eddig láttam. Fogj egy kártya méretű üres kartonlapot és az egyik oldalára rajzolj egy mosolygó szájat.


A játékszabály annyi, hogy a lapot képpel lefelé megpörgeted az asztalon, majd anélkül, hogy megnéznéd, a szád elé emeled képpel kifelé. A többi játékos megpróbál meggyőzni arról, hogy vidám vagy-e vagy szomorú (a száj mosolyog vagy lefelé görbül). Te eldöntöd, hogy szerinted melyik állítás az igaz, de ha tévedsz, kiestél. A kártyát a következő játékos kapja, és aki utoljára marad az nyer. Persze a kiesett játékosok is "segíthetik" az aktív játékost.

Arra azért ügyelni kell, hogy a lap hátára ne kerüljön semmilyen árulkodó nyom (pl. rúzsfolt). Bármennyi fővel, bárhol játszható partyjáték, egyetlen lappal, le a kalappal.

Single Card Game

2016. október 31., hétfő

THIEF'S MARKET

Hogy kerül ide egy dobókockás játékismertető? Hát úgy, hogy ebben a játékban egy teljesen új és egyedi mechanizmust találtak ki, a kockákkal pedig csak azt határozzuk meg, hogy milyen kincsek közül tudunk szelektálni.


A játékban tolvajokat alakítunk, akik a zsákmányt próbálják egymás között felosztani, majd a megszerzett drágakövek segítségével lapokat vásárolnak, melyekkel különféle előnyös akciókra vagy becstelenségi pontokra tehetnek szert. A legbecstelenebb tolvaj nyeri a játékot.


Miután a kör elején dobtunk az kockákkal, a játékosok egymás után választhatnak belőlük. A csavar a dologban az, hogy nem muszáj a készletből választani, simán eltolvajkodhatjuk az egyik ellenfelünk előtt levő kockacsoportot, bár ekkor legalább egy zsákmányt (kockát vagy kezdőjátékos tokent) vissza kell dobnunk a készletbe. A furfang abban áll, hogy olyan kockákat válasszunk, amelyek nekünk jók, de más nem feni rájuk a fogát. És ez bizony nem egy egyszerű feladat. Az osztozkodás addig tart amíg minden tolvaj elé kerül valamennyi kocka. Ezután a vásárlás fázis következik, amikor a piactéren levő kártyákból vásárolhatunk körönként egy kártyát (ha valami extra képesség másként nem engedi). A kör végén pedig beválthatjuk az arany és az amulett kockákat.


A lapokkal a megszerzett kockákat tudjuk módosítani, illetve egyéb bónuszokat érnek. A megvásárolt lap tulajdonsága azonnal használható, valamint a zsákmányszerzéskor megszerzett kockák a kör végéig számítanak, attól föggetlenül, hogy vásároltunk-e velük közben (ez egyes bónusz lapoknál fontos). A kockákon négyféle színű drágakő, egy arannyal teli erszény és egy becstelenség amulett található. Mivel az aranyat és az amulettet csak a kör végén lehet beváltani, azért az aranyért abban a körben nem kaphatunk semmit. Apropopó az arany játssza a joker szerepét, fizetéskor bármelyik drágakő helyettesíthető vele.


A Tolvajpiac egyszerű játéknak tűnhet, de lefogadom, lesz olyan játékos, akinek belezakkan az agya. Némi AP veszélyt is előre lehet vetíteni, de ilyenkor segíthet az erélyes szó és a homokóra :) A játék kezdetének meggyorsításához egy háziszabály: mindenki kap 3 lapot az első pakliból amit körbedraftolnak. Így mindenki 3 lappal kezdi a játékot.

2016. október 17., hétfő

LELTÁR 2016

Lassan két éve már, hogy beléptem a társasjátékozás világába. Előtte a videójátékok szolgáltatták a nyersanyagot az unaloműzéshez, de kiderült, hogy egy hatalmas és sokszínű világ van a kinevetavégén-gazdálkoggyokosan-monopoli nevű háromfejű sárkányon túl. Persze itt is rengeteg az üvegkavics, de kitartó kereséssel rá lehet akadni a drágakövekre is. A játékok jöttek és mentek nálam is, és lassacskán kikristályosodott, hogy mik azok amiknek örökös tagság jut a polcaimon. Ezekről állítottam össze egy listát (nagyjából beszerzési időrendben), mert a listákat mindenki szereti :D

  • Patchwork: Mert egyedi és elegáns. Ha unatkozom és van egy szabad húsz percem, szólóban is kiváló.
  • Stone Age: Mert szép és egyszerű, bár a jelentős szerencsefaktor miatt alaposan megháziszabályosítódott :)
  • Istanbul: Mert tartalmas, változatos és élvezetes. A kiegészítőkkel egyre több és több lehetőség került bele. A ki- és elpakolás viszont a két kieggel már nem egyszerű.
  • Deadline Saloon: Mert az első "saját készítésű" játék. Egy másik játék mechanizmusát használva alkottam egy jobb játékot. Vannak akik ezt lopásnak vagy plágiumnak nevezik, de én más véleményen vagyok, amiről egy külön bejegyzést írhatnék, ha nem lenne már lerágott csont.
  • Witchcraft: Mert gyors és szórakoztató. Persze ez is egy klón, egy másik játék feljavítása.
  • Evolúció: Mert kombinálós és izgalmas. Taktika és stratégia egy kevés szerencsével fűszerezve.
  • Liar's Dice: Gyűlölöm a szerencsejátékot. Gyűlölöm a kockát. Nálam a játék halála ha a szerencse határozza meg az események kimenetelét. És mégsem telhet el játékest nélküle, mert itt csak részben számít mit dobtál, fontosabb, hogy jól blöffölj.
  • Tobago: Mert érdekes mechanizmus. Jó móka a kincskeresés.
  • Lewis & Clark: Mert különleges, igényes játék. Taktika és döntések láncolata, igazi agymunka.
  • Colt Express: Mert egy könnyed, szórakoztató, vicces játék. Remek filler.
  • Lemming: Mert izgalmas és érdekes. Mert elhiteti veled, hogy nem a szerencsén múlik, hogy ki győz benne :)
  • Steampunk Rally: Mert egyedi és gyönyörű. Kockajáték mivolta ellenére felkerült erre a listára, ez azért sejtet valamit.
  • Goseki: Mert az én gyerekem :) Mellesleg meg azért, mert jó szórakozás, laza elmepárbaj.
  • Dominant Species: Mert összetett, igazi stratégia. És mert házilag, sok-sok munkával készült.
  • Lancaster: Mert többféle érdekes és új mechanizmust tartalmaz és kimaradt belőle a szerencsefaktor.
  • Bonsai: Mert szép és egyszerű. Szeretem.
  • The Pursuit of Happiness: Mert sokszínű, összetett, de mégsem bonyolult. És mert szólóban is jó móka.
  • Burgle Bros.: Mert olyan, akár egy film. Meglepő és izgalmas. És nem mellesleg igazi kooperatív élmény.
  • Evolution: The Beginning: Mert egy egyszerűsített és mégis javított Evolúció. Ja, persze az általam módosított változatról beszélek.
  • Terra Mystica: Mert a nagybetűs társasjáték. Kíváncsian várom, hogy a Scythe képes lesz-e átvenni a hatalmat, vagy megfér majd két dudás egy csárdában.

2016. október 11., kedd

EVOLUTION: THE BEGINNING

Nem titok, hogy az egyik kedvenc játékom az Evolúció. Jelent már meg hozzá kiegészítő (Flight) és "folytatás" is (Climate), de ezek valahogy nem vonzottak, nekem nem nyújtanak annyi újdonságot vagy érdekességet, hogy megérje törődnöm velük. Inkább feleslegesen bonyolítják az amúgy sem túl egyszerű játékmenetet. Ellenben ez a legújabb inkarnáció teljesen más és mégis nagyon hasonló az eredeti koncepcióhoz. Egy ráncfelvarrást kapott, vagy ahogy a francia mondja, sztrímlájnosodott.


Kukázták a kis táblácskát a kockákkal, eltűnt a testméret, a lapok maguk jelentik a populáció mennyiségét és minden játékos egyben vezényli le a saját körét, ami a következőképpen néz ki. Két élelmet helyez az etetőre, majd kap egy új fajt és három lapot. Ezután eldönti, hogy mit kezd a lapjaival, növelheti a populációkat, alkalmazhatja tulajdonságként vagy megtarthatja a következő körre. Majd végezetül megeteti az állatait (ha tudja). Az állatok itt is 3 tulajdonsággal rendelkezhetnek, amiket menet közben bármikor lecserélhetünk.


A pakliban 10 féle tulajdonság szerepel, mindből 8 lap van, kivéve a Ragadozó, amiből kétszer annyi, így összesen 88 lapból áll a pakli. A játék akkor ér véget, mikor a paklit újra kell keverni. Ekkor még mindenki befejezheti a körét a kezdő játékosig, hogy mindenki azonos számú kört teljesítsen. A pontozás majdnem a szokásos, minden elfogyasztott és a lapokon maradt ételért, a kézben és az asztalon levő lapokért 1-1 pont jár. A legtöbb pontot gyűjtő játékos nyer.

Ebben a játékban sokkal nagyobb szerepe van a ragadozásnak. A kaját itt nem öntik az állatok elé, alaposan meg kell fontolni az etetés menetét és kihasználni a lapok adta tulajdonságok előnyét. Rengeteg a konfrontáció a játékosok között, a fajok jönnek mennek egy fordulón belül. Gyakran előfordulhat, hogy a saját állatainkból kell a ragadozóinkat megetetnünk, de ez lehet akár a taktikánk része is. Meglepő módon így is elég sok állattal kell törődnünk a körünk során. Még ha el is hullik pár mire újra ránk kerül a sor, a kihaláskor kapott és a kör elején húzott lapok segítségével mindig ki lehet alakítani valami új stratégiát. Fontos persze figyelni a többiekre is, hogy a királycsinálást elkerüljük.


Sajnos a játék csak amerikában jelent meg és alig látszik esély a magyar kiadásra. Részben ezért, részben mert kiaknázatlan lehetőségeket láttam benne, ezt is elkészítettem magamnak egy saját verzióban, magyarul. Nekem 16 féle tulajdonság van a pakliban, mindből 6 darab. A szabályban csak egy kiegészítést eszközöltem, a kézben tartott lapokból 3 eldobásával 1 élelem rakható az etetőbe. Hogy a játékidő és az étkészlet ne fusson ki, 3 játékos esetén minden tulajdonságból egyet, 2 játékos esetén mindenből kettőt el kell távolítani a pakliból. Az eredeti Evolúció tokenjeit és zsákjait használom, az etető táblára pedig igazából nincs is szükség, így a játék egészen kompakt lett, illetve jól elfér az új pakli az eredeti dobozban is. 2-5 fővel játszható.

Evolution: The Beginning

2016. október 8., szombat

TÁRSASJÁTÉKOK MAGYARUL

Egy hasznos kezdeményezés indult a BGG-n, egy folyamatosan bővülő lista a magyar kiadású társasjátékokról.

2016. október 4., kedd

SKULL & ROSES

A Koponya és rózsák egy blöffölős partigém, amit akár egy kocsmában is lehet játszani, ugyanis nem kell hozzá más csak fejenként 4 egyforma söralátét, amiből 3-ra rózsát, egyre koponyát rajzolva készen is van a játék. Játszhatja 3-6 játékos.

 
A szabályok megértése valamivel nehezebb mint egy hasonló blöfföldénél, de beleugorva egy kör után mindenkinek világos lesz. Első lépésként minden játékos lerak maga elé lefordítva egy lapot, majd ezután körsorrendben mindenkinek két lehetősége van. Vagy lerak egy újabb lapot vagy licitál egy számot. Arra fogad, hogy hány lapot tud felfordítani a sajátjaival kezdve anélkül, hogy koponyát fordítana fel. Ekkor a következő játékosok vagy passzolnak vagy felüllicitálják az előző licitet. Ha egy ember kivételével mindenki passzolt, akkor annak fel kell fednie a lapokat. A sajátjai után (ha nem bukta be) bárkitől bármilyen sorrendben felfedhet lapokat. Ha sikerül a licitnek megfelelő rózsát felfedni akkor megnyerte a kört. A játékot két nyertes körrel lehet megnyerni.


Ha viszont bebukta a licitet, akkor elveszít egy lapot. Ha valaki másnál fordított fel koponyát akkor az a személy húz egyet a játékos lapjaiból, ha saját magánál bukta el, akkor ő dönti el melyik lapját dobja el. Akinek minden lapja elveszik, kiesik a játékból. A másik módja a játék megnyerésének ha valaki utoljára marad lappal a kezében.


Én pókerzsetonokból készítettem el a játékot, de lényegében bármiből elkészíthető.

2016. szeptember 28., szerda

BURGLE BROS. / BETÖRŐ BANDA

A Betörő Banda újfent egy olyan játék, amit legyártottam magamnak (magyarul), nem csak azért mert nehezen beszerezhető, hanem azért is mert erősen nyelvfüggő és egyelőre nincs hír a magyar változatról. Elég sok komponensből áll, úgyhogy nem volt egyszerű.


Ez egy kooperatív társas, mint a Forbidden tesók, és itt is négyzetes lapokból kirakott pályán kell megoldani a kitűzött célt. 2-4 fő játszhatja, illetve skizofrének szólóban is tolhatják :) A cél, hogy felderítsünk egy többszintes épületet, megkeressük és feltörjük a páncéltermet, közben elkerüljük, kicselezzük, kiiktassuk, hatástalanítsuk az elénk kerülő akadályokat, mint őrök, riasztók, zárak, majd a megszerzett zsákmányokkal elmeneküljünk a tetőn keresztül. Ha az akciót mindenki túléli és az összes zsákmányt sikerül megszerezni, megnyertük a játékot.


A szinteket általában 4x4 lap alkotja, melyeket szintenként 8 db fal alakít "labirintussá". A játékosok karaktereket választanak, akiknek szokás szerint vannak különleges képességeik. Mindenkinek 4 akciója van a körében, ami lehet mozgás és felderítés, szomszédos helyiség felderítése (nem kukucskálás, vazze! FELDERÍTÉS!), kód és zár hekkelése, illetve ha nem használjuk fel csak két akciónkat, akkor húzhatunk egy esemény lapot, ami vagy segít rajtunk vagy nem :)


A szinteken egy-egy biztonsági őr is kószál, aki a játékos köre után meghatározott irányba lépked. Mindig az az őr mozog, amelyik az aktív játékossal egy szinten tartózkodik. Ha összefutunk vele, akkor elveszítünk egy "életet", el kell dobnunk egy maszk tokent a rendelkezésünkre álló háromból. Ha már nem tudunk maszkot felhasználni, akkor lebuktunk és a játéknak vége. Az őr a célpontjához vezető két azonos hosszúságú útvonal közül mindig az óramutató járása szerint bejárhatót választja. Ha odaért, akkor új célpontot kap, illetve ha véletlenül (vagy szándékosan) bekapcsolunk egy riasztót, akkor az lesz az új célpont.


A szobák típusai elég változatosak, vannak kamerák, különféle riasztók (mozgás-, hő-, lézerdetektorok, ujjlenyomat érzékelők), számzáras ajtók, lépcsők, laboratóriumok, szellőzőjáratok és még sorolhatnám. Ezek leküzdéséhez más és más módszert kell alkalmaznunk. Ha megtaláltuk a páncéltermet, akkor fel kell törnünk a kódját, amit a sorában és oszlopában levő lapok sarkában található számok adják. Ezeket a számokat kell kidobnunk kockákkal, vagy aki hozzám hasonlóan gyűlöli az efféle szerencsejátékot, az háziszabályként alkalmazhatja a "lemondok a 4 akciómról és cserébe megfejtettem egy számot" módszert.


A játék izgalmas, élvezetes, tematikus, kombinálós. A sokféle szerep, a randomizálható falelrendezés és a többféle meló magas újrajátszási faktort ígér. A gyári játékhoz kapható (vagy tartalmazza?) 3d emeletes épület, amire én eléggé ferde szemmel nézek (a Colt Express óta), dehát másnak lehet hogy ez is hozzátesz a hangulathoz. Én maradok a terítőnél, a papírlapoknál, a fakockáknál és a hurkapálcikáknál.

Burgle Bros.


TOKAIDO

Japános téma, szép dizájn, egyszerű játékmenet jellemzi ezt a gyűjtögetős játékot. Mivel ez is egy olyan társas ami a kiegészítőkkel együtt a borzasztó és a rettenetes közötti árfekvésbe emelkedik, inkább elkészítettem magamnak. Viszont amint megjelenik az Android app verzió, azt biztosan meg fogom venni.


A játékot 2-5 fő játszhatja, 4-5 fő esetén néhány állomást két ember is használhat egymással párhuzamosan. A cél az, hogy utazásunk során minél több pontot szerezzünk különféle helyszínek meglátogatásával, tárgyak, festmények, ételek és élmények megszerzésével.
Az út 4 szakaszból áll, minden szakasz végén egy fogadóba térünk be, ahol egy jót kajálhatunk, már ha marad addigra még pénzünk. Ugyanis a büdzsénk elég szűkre szabott, okosan kell beosztani a zsét. A játék elején egy karaktert választhatunk magunknak, aki egyedi képességével segít minket az utazás során. 
A soron következő játékos mindig az, aki az úton a legutolsó helyen áll (hasonlóan mint a Patchwork-ben), és bárhova léphet maga előtt ahol üres mezőt (vagy egy soron következő fogadót) talál. A különböző helyszíneken van lehetőség a pontjaink gyarapítására. A faluban tárgyakat tudunk vásárolni készletgyűjtés okán. A teplomnak pénzt adományozhatunk, amiért pontokat kapunk (a végén pedig az adományok mennyisége alapján újabb pontokat kapunk). Fürdőket látogatni szintén pontokért cserébe lehet. A farmokon besegítünk a munkálatokba amiért pénzt kapunk. A túránkon összefuthatunk érdekes emberekkel, akiktől mindenféle értékes dolgokat szerezhetünk. A bejárt tájról készült panoráma festmények darabjait összegyűjtve pedig szintén a pontjainkat tudjuk gyarapítani.
A fogadóba betérve meglepő módon ugyancsak pontokat kaphatunk az elfogyasztott ínyencségekért, valamint itt bevárjuk a többi utazót, hogy aztán kipihenve vágjunk neki a következő szakasznak.

A játék közben és végén még kiosztásra kerül pár bónusz pont az egyes laptípusokból legtöbbet vagy legelőször begyűjtő játékosnak. A mechanizmus és a játékmenet könnyen érthető és elsajátítható, a játék maga szemetgyönyörködtető, egy menet pedig fél óra alatt letudható. Aztán indulhat egy újabb túra visszafelé, kifulladásig.

Tokaido

2016. augusztus 1., hétfő

THE PURSUIT OF HAPPINESS

...és boldogan játszottak, amíg meg nem haltak. Ezt a játékot mindenki a haláláig játszhatja. Ugyanis a játék vége akkor van amikor mindenki meghal.


Na de azért nem kell ezt olyan véresen komolyan venni, egyszerűen arról van szó, hogy ebben a játékban minden játékos egy egész életet visz végig, a tinédzser kortól a felnőtt koron át az öregségig, majd az elkerülhetetlen elmúlásig. Ezalatt az idő alatt kell a lehető legtöbb Boldogság pontot (az angolban Long Term Happiness - LTH) összegyűjtenünk. Mint az életben, itt is tárgyakat szerezhetünk, tevékenységeket végezhetünk, projekteket próbálhatunk meg véghezvinni, munkát vállalhatunk vagy beszállhatunk csoportos vállalkozásokba, és persze társas kapcsolato(ka)t is létesíthetünk. 






Mindezek megvalósításáért háromféle erőforrással (Tudás, Kreativitás, Befolyás), valamint pénzzel fizethetünk, illetve maguk az akciók időbe kerülnek, amiből alapesetben 6 egységgel rendelkezünk. Ugyanakkor nem vihetjük túlzásba a munkát és az udvarlást, mert a stressz hamar kicsinál. Persze többféle lehetőség van a stressz csökkentésére, mint például a pihenés, vagy bizonyos relaxációs tevékenységek. Egyes tárgyak vagy tevékenységek pillanatnyi Örömöt (az angolban Short Term Happiness - STH) okoznak, ami segít átlendülni a nehézségeken, ugyanis ha jó a hangulatunk, akkor engedményeket kaphatunk a projekt lapok megszerzésénél. Ugyanígy előfordul, hogy valami Bánatot okoz, ami csökkenti a jókedvünket.


A játék elején kapunk pár életcélt és egy gyermekkori jellemvonást, ami utóbbi egyrészt az induló erőforrásainkat határozza meg, másrészt valamilyen előnyt ad a játék során. Az életcélok teljesítésével a játék végén újabb boldogságpontokhoz juthatunk. Kiegészítők beszerzésével további érdekességekkel bővíthatő a játékmenet, mint például események, házikedvencek, magánvállalkozások.



És ennyi ööm és bódottá után, valamint némi bánat és keserűség árán a játék végére kiteljesedik előttünk egy teljes életút, amire visszatekinthetünk, megőrizhetjük emlékeinkben.


A játékot a Kickstarteres projekt támogatásával sikerült beszereznem. Fontos szempont volt, hogy szólóban is játszható. Sőt lényegében a többszemélyes játék alkalmával sem nagyon fogunk konfliktusba kerülni a többiekkel, esetleg akkor, ha valaki elhalássza előlünk a kiszemelt lapot, és ezért némi verbális inzultusban részesül. Bár ez sem mindig okoz gondot, mivel sok akciólehetőség közül választhatunk és a rengeteg lap gyorsan pörög, mindig van valami, ami jó lehet a számunkra. Vannak közös projektek is, amikbe érdemes minél többen részt venni, mert annál nagyobb lesz a jutalom is. Sajnos az AP erre a játékra is jellemző lehet, pont az állandóan változó kínálat és a sokféle döntési, választási lehetőség miatt. A játékot 1-4 fő játszhatja.

The Pursuit Of Happiness